Az Európai Bizottság megkezdte az élelmiszerrel érintkező csomagolások PFAS-tartalmának ellenőrzésére szolgáló egységes uniós módszertan kidolgozását. A 2026 júliusában ismertetett munkadokumentum egyik legfontosabb üzenete, hogy a jövőbeni megfelelőségértékelés nem minden csomagolás kötelező laboratóriumi vizsgálatára épül majd, hanem egy kockázatalapú megközelítésre, amelyben kiemelt szerepet kapnak a gyártói és beszállítói dokumentumok, valamint a célzott mérések.
(fotó: shutterstock)
Új szemléletet javasolnak a mintavételek során
A tervezet szerint a vállalkozásoknak elsőként azt kell értékelniük, hogy a felhasznált alapanyagok, bevonatok, ragasztók vagy nyomdafestékek esetében fennáll-e a PFAS-vegyületek szándékos vagy nem szándékos jelenlétének kockázata. Laboratóriumi vizsgálat elsősorban akkor válhat szükségessé, ha a rendelkezésre álló dokumentáció nem ad kellő bizonyosságot a megfelelőségről, vagy a gyártási folyamat, illetve az anyagösszetétel indokolja a további ellenőrzést.
A Bizottság a mintavétel során is új szemléletet javasol. Az összetett csomagolások esetében nem feltétlenül a készterméket kell vizsgálni, hanem – a REACH-rendelet logikáját követve – az egyes anyagokat és komponenseket. Ez azt jelenti, hogy egy csomagolás megfelelőségének igazolásához egyre fontosabbá válik az anyagok és rétegek pontos ismerete, valamint a beszállítói lánc átláthatósága. A készülő rendszer a műszaki dokumentáció jelentőségét is jelentősen felértékeli. A megfelelőségi nyilatkozatot a jövőben olyan háttérdokumentációval kell majd alátámasztani, amely tartalmazza többek között a kockázatértékelést, a beszállítói nyilatkozatokat, a mintavételi és laboratóriumi eredményeket, valamint a termékek nyomonkövethetőségét.
A bemutatott rendszer még egyeztetés alatt áll
A piacfelügyeleti hatóságok várhatóan elsőként ezeket a dokumentumokat vizsgálják majd, és csak indokolt esetben rendelnek el laboratóriumi ellenőrzést. Bár a dokumentum jelenleg még munkatervezet, a várható irány már jól látható. A csomagolóipari vállalkozások számára a felkészülés nem a laboratóriumi vizsgálatok tömeges megrendelésével kezdődik, hanem a csomagolási portfólió, a beszállítói információk és a műszaki dokumentáció felülvizsgálatával. A jövőbeni megfelelőség szempontjából egyre nagyobb jelentősége lesz a kockázatértékelésnek, a nyomonkövethetőségnek és a beszállítói együttműködésnek. A bemutatott rendszer még egyeztetés alatt áll, ezért a végleges uniós útmutatásban a részletszabályok még változhatnak.
Forrás: CSAOSZ
Transpack Tudástár: PFAS-ellenőrzés – Kockázatalapú megfelelőségértékelés az élelmiszerrel érintkező csomagolások per- és polifluor-alkil anyagainak vizsgálatára, amely a beszállítói nyilatkozatokra, az anyagösszetételre, a műszaki dokumentációra és a nyomonkövethetőségre épül; laboratóriumi mérés főként hiányos dokumentáció vagy azonosított kockázat esetén szükséges.
