Magyarország munkaerőpiaca első ránézésre stabil, a felszín alatt azonban szerkezeti gondok látszanak. Évente mintegy 50 ezer fővel szűkül a munkaerőpiac, 4–5 éves távon pedig negyedmilliós hiánnyal kell számolni. Magyarország a felnőttképzési aktivitásban az EU utolsó helyén áll, miközben az AI, az automatizáció és a robotika átírja, milyen munkára és tudásra lesz szükség.
Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Verseny. Képesség. Business Summit előadói a budapesti Néprajzi Múzeumban. A Prohuman Csoport, az MKIK és a Joint Venture Szövetség által szervezett esemény közel 250 résztvevőt vonzott, és kutatókat, döntéshozókat, képzési vezetőket, valamint hazai feldolgozóipari szereplőket ültetett egy asztalhoz.
(Fotó: Shutterstock.com)
A létszám helyett a képesség számít
A tanácskozáson is megerősítették, hogy Magyarország kinőtte az összeszerelő üzemi modellt. Zakor Sándor, a Prohuman Csoport vezetője szerint a következő húsz év kérdése már nem az lesz, hogyan találunk elegendő embert a növekedéshez, hanem az, hogyan lehet a meglévő munkaerőt technológiával támogatva hatékonyabbá tenni. A versenyképességet egyre kevésbé a létszámbővítés, sokkal inkább a termelékenység és a kompetenciaalapú működés határozza meg.
A felnőttkori tanulás szerepét Naderi Zsuzsanna államtitkár is hangsúlyozta. Szerinte a tanulásnak nem lezárt életszakasznak, hanem egész életen át tartó folyamatnak kell lennie. Ez vállalati oldalról is szemléletváltást kíván: a cégeknek tanuló szervezetekké kell válniuk.
Robotok mellett is emberi tudás kell
A csúcstalálkozón a vendégmunkások szerepe is szóba került.
Ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezetője szerint bizonyos termelési területeken harmadik országbeli munkavállalók nélkül teljes egységek működése kerülhet veszélybe. Középtávon azonban a fő kérdés nem pusztán a munkaerő pótlása, hanem a munka átalakítása lesz. Dani Rodrik, a Harvard Kennedy School professzora a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek jelentőségére hívta fel a figyelmet. Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója szerint az AI-val átszőtt világban az emberi kreatív tudás értékelődik fel, mert az automatizálható feladatokat egyre nagyobb részben gépek és AI-ügynökök vehetik át.
A vállalatok feladata tehát bonyolódott, gyorsítani kell az automatizációt, közben pedig fejleszteni az új rendszereket működtető embereket. A jövő versenyelőnye az lesz, ki tudja jobban összekapcsolni a technológiát, a tudást és az emberi képességeket.
Sándor Ildikó | Fotó: Shutterstock
Transpack Tudástár: munkaerőpiac és AI – A munkaerőpiac technológiai átalakulása a logisztika, csomagolás és feldolgozóipar versenyképességét már nem pusztán létszámmal, hanem kompetenciaalapú működéssel, felnőttképzéssel, automatizációval, robotikával és AI-támogatott termelékenységgel határozza meg.
